Van egy, a nagyközönség számára jóformán ismeretlen vállalat, amely a világ negyedik legtöbb alkalmazottat foglalkoztató cége. De mindez heteken belül megváltozhat.
A világ 50 országában összesen 525 ezer alkalmazott – az a cég, amely ilyen adatokkal büszkélkedhet, nyilván olyan világmárka, melyet (legalább a nyugati világban) mindenki ismer. Nos, hallottak már az ISS-ről? Nem?
Pedig az 1901-ben éjszakai őrzés-védésre alakított, azóta azonban tevékenységi körét kibővítő dán vállalat produkálja ezeket a mutatókat, ennek ellenére a cég szinte ismeretlen. „Márkaépítés szempontjából alighanem mi vagyunk a világ legjobban őrzött titka” – ismerte el Jeff Gravenhorst.
Az ügyvezető szerint már idén tavasszal tenni akarnak a relatív ismeretlenség ellen, amennyiben tőzsdére viszik a céget, amely így alighanem villámgyorsan felzárkózik az olyan, jóval ismertebb dán márkák közé, mint a Carlsberg vagy a Lego. Legalábbis ez a cél.
A vállalat ma elsősorban takarítással foglalkozik (tevékenysége felét ez adja), ugyanakkor az elmúlt évtizedben mintegy 650 céget (!) vásárolt fel, így portfoliója jelentősen bővült (például az egészségüggyel).
Legnagyobb tulajdonosai a Goldman Sachs által menedzselt alapok, valamint a svéd EQT, amely 2005-ben 5,3 milliárd dollárért vásárolta be magát a cégbe.
Az ISS egyike a világ három vezető nagyvállalatának ezen a téren. Irodaépületekben, kórházakban szolgáltatnak a takarítástól az étkeztetésig, de jelen vannak iskolákban, nagykövetségeken, mi több, a brit légierő bázisain.
Az ISS sikerének egyik sarokköve a világszerte rendkívül elterjedt outsourcing, azaz bizonyos tevékenységek kiszervezése. Más kérdés, hogy a trend mintha fordulni látszana, legalábbis a kormányzati megszorítások aligha kedveznek az ilyen cégeknek. Még akkor sem, ha Jeff Gravenhorst állítja: nem aggódnak.
Érdekes lesz mindenesetre látni, hogyan szerepel majd a cég a tervezett tavaszi londoni tőzsdei bevezetésen, és ez alighanem azt is jelzi majd, mekkora fantáziát látnak a befektetők a kiszervezések jövőjében.
Mert azért az továbbra is nagy kérdés marad, hogy hosszú távon valóban olcsóbb, hatékonyabb (és főleg: megbízhatóbb)-e a kiszervezett munkaerő a közintézményekben, legyen szó takarításról, vagy étkeztetésről.
